31.7.12

Ballonos emlékek

Pontosan 2 éve szálltunk fel a hőlégballonnal! És pontosan mára lettem kész az ezt megörökítő oldallal, amit a 'Soha ne mondd, hogy soha' SB.hu kihívására fejeztem be. Ime:


A történetem (ami kivételesen meglepően hosszúra sikerült):
'2010-ben, megismerkedésünk ötödik évfordulóján lepett meg a barátom egy hőlégballonos utazással. Egy kivételesen napos és felhőtlen júliusi délutánon ballagtunk le a házunk mögötti parkba, ahol a ballonokat készítették fel. Mindenki aktívan részt vehetett a felfújásban, felállításban, érdeklődve figyeltük mi is, hogyan lesz egy nagy rakás selyemből egy repülő 'masina'.
Mikor a ballonunk készen állt a felszállásra és beszállhattunk, még mindig nem tudatosult bennem, hogy hamarosan madártávlatból láthatom a városunkat. Aztán ahogy emelkedni kezdtünk és apró pontokká váltak az emberek, autók, fák, rámtört a félelem. Alig mertem mozdulni, a fényképezőgépemet szorongattam a kezemben és tudom, gyerekes, de magamban imádkoztam, nehogy valahogy megsérüljön a kosár alja és kiessünk, vagy esetleg egy hirtelen mozdulatot követően átzuhanjak a kosár oldalán. Bár nagy és kisrepülővel is szálltam már fel, mégis más így repülni, hogy majdnem semmi sincs közted és a levegő, a tér, a magasság között. Aztán erőt vettem magamon, mert eszembe jutott, ez egy ajándék, egy meg nem ismételhető alkalom arra, hogy úgy láthassuk a világot, ahogy nem sokan. Egészen óvatos és megfontolt mozdulatokkal kezdtem fényképezni és forgolódni, hogy minél több mindent lássak, persze közben egyik kezemmel mindig szigorúan kapaszkodva.
Csodás panoráma tárult elénk. Alattunk a város házai, távolabb a Reeuwijkse tóvidék terült el, a horizonton pedig feltűnt a tenger. Ahogy lassan lement a nap, ideje volt
'leszállópályát' keresni. Egy mezőt választottunk és meglepően zökkenőmentes volt a földetérés. Miután közös erővel utánfutóra került az összecsomagolt ballon, a 'kapitány' megosztott velünk egy történetet a hőlégballonos repülés történelméről, aztán pezsgővel koccintottunk a sikeres utazásra.
Busszal vittek minket vissza a kiindulási pontra már sötétedés után, az úton büszkén olvasgattam a kapott oklevelet, ami tanúsítja, micsoda élményben volt részünk. Csodás ajándék volt, örök emlék marad!'

Mellesleg ma van a 7 éves évfordulónk: Happy anniversary Moop!

30.7.12

Itt a vége

A júliusnak is és a nyaralásomnak is. Mesés két hét volt csak egy nem tetszett benne: hogy végetért :(
Fényképek és emlékek - ezeket rendezgetem most, mert jó megint átélni azokat a vidám, napfényes pillanatokat.

 Volt jó idő:


Volt rossz idő:



Volt szivárvány a Balaton fölött:


Volt wombat (csak nem láttuk):



Voltam 30 (meg vagyok is):


És most vannak importált szuvenírek és könyvek:

Viszlát csodás vakáció! Találkozunk szeptemberben, Magyarország!

11.7.12

Ó, ió, ció...

...Áció, káció, akáció, VAKÁCIÓ! Csak péntektől, természetesen, de már ez a 2 nap nem számít. Az időnek itt továbbra sincs a legminimálisabb nyári jellege se, ezért nagyon fogom élvezni otthon a napsütést.
Mielőtt eltűnnék két hétre azért el kellett végezni egyet-mást, a munkában is, itthon is. Be akartam például fejezni a Korfus fotókönyvemet, amit nemrég kezdtem el. Jelentem, sikerült! Pár oldal:






Gyorsan végeztem ezzel az albummal, mert nem bonyolítottam túl a tervezését. Anna Aspnes egy fotókönyvében láttam ezeket a szabálytalan alakúra vágott fotókat egy-egy maszkkal kiegészítve egy oldalon és nekem is nagyon megtetszett, ilyen lett végül az eredmény.
Most az ArtsCow-tól rendeltem meg, kuponkóddal természetesen, rém kedvező áron. És most, amíg én lazsálok otthon két hétig, szorgos kezek elkészítik és kipostázzák nekem a könyvemet (remélhetőleg), így lesz mit nézegetni ha hazaérek. Addig amíg el nem kezdem alkotni a következőt, az otthoni élményekből... Ha egyszer elkezdi az ember, nehéz abbahagyni :)
Kellemes hétvégét és pihenést mindenkinek!

7.7.12

'Most múlik pontosan'

Már csak egy hét és végre otthon lógathatom a lábam a kánikulában! Már pont itt az ideje, mert untig elegem van az itteni időjárásból.
 Hogy eltereljem a figyelmemet a kinti párától és esőtől, a héten inkább scrappeltem. Hihetetlen, hogy a galériák nézegetése mennyire meghozhatja az ember kedvét az alkotáshoz és természetesen mélyen inspiráló is, mindig találok liftelendő ötleteket. Befejeztem egy heti Project Life-os oldalt, és mivel listázós hangulatban voltam, készítettem egyet a kedvenc albumaimról is. Ime:


Nem bírtam ellenállni Sabee készletének, mikor a Scrapflower-en nézelődtem. Nagyon tetszik ez a megújult webshop és pontosan a színes-pakolós stílusomnak megfelelő dolgokat tudok beszerezni. Just Jaimee-t már régóta ismertem, de most felfedeztem magamnak a JM Design és Sabee munkáit. És el is készült egy utazós oldal:


Alig várom már hogy a nyaralás után vadonatúj képekkel alkothassak, főleg azt remélem nagyon, hogy a balatoni hétvége alatt sikerül pár jól sikerült fotót elcsípni, mert imádom a tájat és a tavat! De addig is, hogy hangolódjak a nyaralásra, 'összedobtam' ezt az egyszerű oldalt egy remek, színes kis freebie készletből:


Kitartás, még tart a hétvége!