1.11.13

VARÁZSLATOS SZEPTEMBER

Régóta nem jártam erre, a nyár a közeledő esküvő előkészületeivel telt, aztán szeptemberben egy csodálatos hónapot éltünk meg együtt Dvel, a lakodalom és a nászút igalma és öröme minden mást elnyomott. Most viszont, hogy visszatértünk a hétköznapokba itt az ideje, hogy az alkotásnak is szenteljek némi időt.

Hosszú (nagyon hosszú) szünet után végre elkészítettem a fotókönyvet a New York-i utunkról (ezt gyorsan befejeztem mielőtt nekiestem volna az esküvői albumunknak). Megint rém egyszerű lett, de képtelen lettem volna több száz fotót a 'hagyományos módon' megszkreppelni, és a sablonok használatára nem visz rá a lélek, az nekem olyan, mintha más tollával ékeskednék. Ha albumról van szó, nekem az a mániám valahogy, hogy a lényeg, hogy látsszanak a képek és ezért képes vagyok felrúgni mindenféle tervezési szabályt, harmadolási törvényt és egyebeket. Mert ha valaki mondjuk a scrap-laikus családból megnézi, nem azt fogja gondolni, hogy jaj ez a oldal nem lett harmonikusan elrendezve, hanem inkább megjegyzi, hogy ez a kép miért ilyen kicsi, vagy miért áttetsző, így nem látni mondjuk a Szabadság-szobrot. Úgyogy néhol ugyan némi kompromisszummal fotóalbum és scrapbookolás között, íme az album. Anna Aspnes maszkokat és kereteket használtam hozzá.




És íme egy oldal is, még az albumhoz tartozóan az ottani élményekből:



Aztán egy hirtelen ötlettől (és akciótól) vezérelve, összedobtam egy mini-albumot fotókönyvként előhivatva kettőnkről, régi-régi képekkel. Csak pár oldalas és sablonokat használtam hozzá, de olyan kis mutogatnivaló lett és ami a legfontosabb, Rólunk szól.



Természetesen az esküvői albumunk sem várhatott sokáig, minél előbb a kezemben szerettem volna fogni annak a csodás napnak az emlékeit scrapbookba öntve. Szintén Anna Aspnes maszkokkal, keretekkel, papírokkal, Natali design elemekkel és néhány régi wordarttal Beszteritől, Ickától és Didótól.



Két dolgot fogadtam meg az utóbbi időben a scrappelésre vonatkozóan:
  • hogy maradok a jól bevált pakolós-többképes stílusomnál, mert ebben érzem magam a leginkább otthon
  • hogy ha nehézséget okoz, hogy valami okosat, szépet vagy őszintét írjak az oldalamra, inkább választok egy szép idézetet, vagy wordartot a pinterestől 
És ennek jegyében íme még egy oldal, amivel úgy nagyjából elégedett is vagyok:


Kellemes hétvégét!


3.8.13

IT'S ALL HAPPENING...

Mikor elkezdtem szervezni az esküvőnket, sosem gondoltam, hogy eljutunk idáig: minden sínen van. Legalábbis úgy tűnik és tulajdonképpen ennek ideje is, hiszen már csak egy hónap a nagy eseményig. Lehet, hogy nem minden 100%-ban olyan lesz, mint aminek megálmodtam, de igazán nem sok kompromisszumot kellett kötnöm a szervezés alatt. Íme a meghívó, ami teljesen saját tervezés és amit nemrég megkapott az összes kedves vendégünk:


Még az utolsó pillanatban is jönnek ötletek innen-onnan, szerencsére kaptam segítséget olyan témákban, ahol igazán megfeneklett a kreativításom.
Jó lesz látni együtt a családot, ha másért nem is, már ezért megérte megszervezni az otthoni ceremóniát. Nem volt probléma mentes, de semmi sem bizonyult lehetetlennek.
Ennyi izgalom után aztán majd igazán ránk fér két hét pihenés, vissza a Maldív-szigeteki paradicsomba :)
További szép hétvégét!

19.7.13

SET SAIL

Rohan a július, lassan itt a vége is, megint hazaruccanok egy hosszú hétvégére. Tervezés, szervezés vár rám, pedig én már szabadságra, pihenésre vágyom. Messze van még a szeptember és addig kénytelen vagyok várni és álmodozni a tengerről, a napsütésről és a semmittevésről.
Mostanság a délutánjaimba belefér a scrapbook, hol rövidebb időre-hol hosszabbra, de alkotok valamit minden nap. Ennek eredménye a következő pár oldal.


Ez az oldal is úgy készült, hogy a fel nem használt készleteim és képeim között kutakodtam. Aztán felhalmoztam az elemeket a papírra, kicsit alakítottam a fotón és kész. Olyan nagyon különös története nincs ennek a képnek, csak egy azon kevesek közül, amiken kivételesen én vagyok rajta :)


Mikor múlt héten megláttam ezt a freebie-t Jankától, legszívesebben azonnal hozzáláttam volna, hogy felhasználjam. Meg is tettem a hétvégén, annyira frissek és üdék a színei, öröm volt vele alkotni.


A Maldív-szigeteki nyaralásunk vonalán maradva megint valami tengerparti képet szerettem volna oldalba foglalni, aztán megakadt a szemem ezen a hajóson. Ez eredetileg egy naplementés fotó volt, bár az átalakítások után ebből nem sok látszik, és végül is nem ez lett a téma. Inkább olyan 'hajózás az élet tengerén' jellegű lett az oldal.


Ez pedig tegnap készült, egy kihívásra a With Love Studio fórumán, ahonnan az oldalon használt  készletet lehetett letölteni, nap mint nap egy részletét. Pontosan az én stílusom ez a pakolós kit, és a benne lévő elemek adták az ötlete, hogy a New York-i vakációnk egyik képe legyen a főszereplő.
Nem tudom egyébként mi van velem és a hajókkal. Sosem voltam egy nagy vitorlázó-rajongó, nem voltam annyira oda a hajókázásért sem. De mostanság, ha meglátok bármilyen vízi járművet, már nyúlok a fényképezőgépért. És akkor sűrűn is kell nyúlkálnom, mert itt Hollandiában, így a nyár beköszöntével hemzsegnek a csatornákon az ilyen-olyan csónakok-vitorlások-jachtok. (Útban a munkába 40 perc alatt 4-5 felnyitható híd esik utamba, csak annak szemléltetéseképp, hogy mennyi itt a hajózható víz :) És ma pedig igazi vízi túrában lesz részünk a kollégákkal, Leiden és a Rijn  csatornáin fogunk lengedezni fél délután, a főnök csónakjának köszönhetően. A fényképezőgépem már élesítettem, kalandra fel!

9.7.13

SUMMERTIME

Forrás: Pinterest

Itt a nyár, legalábbis egyes országokban. Hollandia nem tartozik ezen országok közé, vagy csak kábé egyszer egy hónapban. Forró nyarak itt sajnos nem jellemzőek. Ezért megyek haza a nyáron, valahol mindig a születésnapom környékén, mert szükségem van a trópusi hőfokra és az éltető napsütésre, még ha csak pár napra is.
Az esküvőszervezés nem problémamentes és ráfeküdtem az edzésre is kikapcsolódásképpen, így a scrapbook most kicsit háttérbe szorult az elmúlt hónapokban. Gyűjtöm az inspirációt és a készleteket is csak éppen nincs akkora hajlandóságom leülni és alkotni is valamit.
Azért született egy pár oldalam, hirtelen felindulásból:)


Ez még egy májusi oldalam volt. Akkoriban éppen vonatoztam a munkába jó darabig, és szép idők voltak. Bár az utazás igazán időrabló dolog itt, de a tulipánföldek látványa felderített kicsit.


Ez az oldal az itteni nyár hiányának okán alakult, egy borús péntek délután elutaztam a Google segítségével Kalifornia dimbes-dombos tájaira, ahol mindig süt a nap. Nagy álmom egyszer ide eljutni, és saját szemeimmel látni a Hollywood feliratot...


Ezt a Dido készletet nem használtam még fel és éppen rábukkantam. Jól jöttek hozzá a 'selfie'-k amiket magamról csináltam egy unalmas pillanatban. A téma a változás volt, mert annyi minden tűnik megváltozni ebben és sajnos nem minden csak javul.


Ez az oldal már mostanában készült. Éppen előtte jöttem vissza otthonról és lélekben még mindig ott jártam Fehérvár utcáin. A kép rajta alapból is rajz/festmény és a színei miatt annyira oldalra kívánkozott. Szeretem látni hogy nézett ki a város régen.


Még mindig Fehérvár a téma, ez is FB-on talált kép, nem saját. Sajnos. Olyan szépen elkapja a naplemente pillanatát, de közben megörökíti a Palotai utat is, a buszaival, autóival és forgalmával. Mivel ott laktam az út mellett, naponta mentem erre, szeretem nézegetni ezt a fotót, mert különleges helyet foglal el a szívemben a Piac tér.


Ez a legutolsó oldalam, bár tulajdonképpen a legrégebbi, mert még a télen raktam össze. Aztán valami miatt félretettem és csak a napokban találtam rá. De lehet, hogy jobb is, mert teljesen aktuális, nyáriasak a színei. Imádom az ilyen harsányságot, bár valakinek bánthatja a szemét. Az volt az érdekes az alkotásban egyébként, hogy bár nagyon tetszettek a hozzávalók (DDE: Gina Cabrera - Happy place collection), nem volt a kollekcióban hagyományosan értelmezett elemkészlet, csak kitűzők/gombok, papírok, kártyák és wordartok. Úgyhogy ebből ollóztam össze mindent és állatira élveztem, azt hiszem ez az egyszerű pakolós stílus áll a legközelebb hozzám, legalábbis ebben vagyok igazán otthon. Szeretek más technikákat is kipróbálni persze, de azok sosem sikerülnek olyan tökéletesre.
Mostanság épp az esküvői meghívóinkon dolgozom, és milyen jó, hogy ott a PS meg a rengeteg scrap ismeretem és nem okoz gondolt, hogy összeszerkesszek egy kis DIY alkotást :)

16.4.13

SPRING HAS SPRUNG


Hivatalosan is tavasz van! És minden, ami ezzel jár, eső, pára, stb. de legalább már nem kell fűteni és télikabátot hordani!
Felébredt a screppelhetnékem is téli álmából és munkára ösztökélt. 
Szabinak ismét két új csomagja jelent meg. Az első egy környezetvédős-természetbarát készlet: Nature's Delight. Kapható a GingerScraps-nél.



A másik egy szuperjó png csomag, ami fotókereteket tartalmaz: a Click! Click! Stamped Frames. Én nagyon bírom, mert megoldja azt a problémámat, hogy vajon milyen ecseteket tegyek a fényképem mögé.




Befejeztem egy nagy adag régi fénykép szkennelését a hetekben, így majdnem minden új oldalamhoz ezeket használom fel. Szeretek nosztalgiázni ezeken a fotókon, még akkor is ha néha könnyeket csal a szemebe az emlékezés. Ilyenkor élvezem igazán, hogy rátaláltam a scrapbookra, a segítségével egy stóc fakó FF kép helyett a scrapoldalaimat őrizhetem meg, amiket öröm volt elkészíteni és jó lesz később nézegetni.
Az első ilyen egy karácsonyi kép 1983-ból. Tipikus 'önarckép', mindenkinek szinte a fél feje lemaradt róla, de annyira szeretem, mosolyt csal az arcomra, ha ránézek.


A következő oldalon pedig én vagyok a főszereplő. Sok fotó készült rólam Kenesén, nagyon szeretem ezeket is. Jó kis gondtalan, balatoni nyarak voltak.


Egy New York-os élménybeszámolósat is készítettem, mert nagyon tetszett ez a neonos készlet és mert én is akartam egy ilyen gradient-es fotót csinálni, amit egyszer a neten láttam valahol.


 Az utolsó pedig megint egy emlékezős, egy szép nőies készletet választottam hozzá.

 
Dolgozom most is vagy két oldalon, szárnyakat kaptam a tavaszi napsütéstől :) Szép hetet!


27.3.13

ITT A HÚSVÉT, ITT A TÉL


Forrás: Facebook

Tavasz, tavasz, hol vagy már? Ugyan láttam hóvirágot a parkban és mindenfelé nyílnak a nárciszok is, hideg van és fagy. Otthon pedig térdig hóban minden, micsoda időjárás...
A márciusi télről két oldalam is készült, egy az itteniről, egy pedig az otthoniról:



Sabeenak ismét új készletei jelentek meg időközben. A Lucky me egy papírokat és gombokat tartalmazó, vidám színes csomag, itt és itt található. A színpaletta szuperjól ment a Maldív szigeteken készült képemhez:


 A Sleep tight készlet pedig igazi babás, de persze rengeteg másféle oldalhoz is prímán fel lehet használni. A Ginger Scraps-en és a Digiscrappers Brasil-on is kapható. Unokatesóm babucijának főszereplésével íme az oldalam:


Aztán csakhogy jöjjön már a várva várt enyhülés, készítettem két nyárias oldalt is. A megunhatatlan ballontúráról:


És egy nosztalgiázós balatonit Anyukámról:

 

Az elmúlt héten pedig előtérbe került a tavaszi nagytakarítás, bármennyire is várat még magára az évszak... Pakolhatnékom és tisztíthatnékom támadt, plusz szortíroztam és átrendeztem. Némi új dekoráció:


Rend és tisztaság az íróasztalomon és a környékén (már nagyon ideje volt):


Igy tehát jöhet a húsvét, minden rendes és tiszta. Kivéve az ablakok, de arra majd csak akkor kerül sor, ha már nem fagy le a kezem pucolás közben...

Kellemes Húsvéti Ünnepeket mindenkinek!

22.2.13

DO WHAT YOU CAN

Keveset ültem PS elé mostanság, többet volt könyv a kezemben, de már kezdődnek az elvonási tüneteim, úgyhogy scrap lesz a hétvégi program, már érzem ;)

Tegnap azért sikerült összeütni ezt az oldalt. Sabee ismét újabb csomaggal készült el, ez alkalommal idézetek vannak benne. Én egy jó hosszút használtam fel, nagyon megtetszett a mondanivalója.


Nemrég került elő ez a képem is, az egyik kedvencem, mert egész jól sikerült. Nem sok ilyen készült rólam életemben, kicsit mintha nem is én lennék rajta. Fiatal voltam és bohó :) 6 éve már annak, hogy a Madurodamban voltunk Hágában. Ez egy szabadtéri múzeum, ahol Hollandia nevezetességeinek illetve a holland élet hétköznapi tevékenységeinek kicsinyített mását lehet megnézni. A látogatás miértje is egy külön sztori: alig költöztem ki D-hez, a cég, akitől a lakást béreltük felújíttatta a fürdőszobát. És ahelyett, hogy két hétig minden áldott nap a munkások ki-be járását legyünk kénytelenek elviselni egy mobil-vécével a nagyszobában és zéró zuhanyzási lehetőséggel, inkább felkerekedtünk és pár napra Hágába mentünk, hogy világot lássunk és kicsit együtt legyünk. Hiszen akkor már majdnem 2 éven voltunk túl, amit egymástól 1000 km távolságra töltöttünk egy-egy pár napos látogatással. Úgy éreztem magam a fővárosban, mint a falusi kislány Pesten, minden annyira idegen volt, de még olyan mesebeli, amit el is hiszel, meg nem is. A java viszont csak ezután következett.
Tényleg egy szál bőrönddel érkeztem az országba, ahogy a kommentben leírtam. Egy hideg téli nap volt, tudtam hova jövök, tudtam, ki fog várni csak azt nem tudtam, hogyan tovább. Ami ezután következett arra nem is szívesen emlékszem vissza, tárt karok helyett nélkülözés, honvágy, szomorúság. Napi 8 órában olyan állásban dolgozni, amitől pánikrohamot kaptam a végén, aztán meg munkanélküliség, ami elhitette velem, hogy egy értéktelen senki vagyok tulajdonképpen, akit még takarítónak sem vesznek fel. Rájöttem, hogy vannak dolgok az életben, amiken nem segít az sem, ha a szívünk tele van szerelemmel. Van olyan, hogy nem elég az, ha a lelki társad ott van melletted. 2009 volt a mélypont, csapások sora ért, amiket a legrosszabb rémálmomban sem gondoltam volna, hogy megtörténik velem. Úgy éreztem, ennél lejjebb már nem lehet süllyedni, az egyedüli út felfelé vezetett. Lassan sikerült is talpra állnom, apró kis sikerekkel kezdve a nagyobbak felé haladva felépítettem az életemet, amit most is élek. Nehezen szoktam meg itt, máig sem sikerült teljesen, de szerencsére rég visszatért az életkedvem. Messze kerültem attól az első kínkeserves 3 évtől és minden nyomorúságától.
De nem csak a múltba nézek ezzel az oldallal, a jövőbe is. Mert idén beérik mindaz, amit már majdnem nyolc éve együtt érlelünk, széltől is óvunk, amiért megszenvedtünk és áldozatokat vállaltunk: megünnepeljük, hogy ismerjük és szeretjük egymást és összeházasodunk. Úgy az igazi az ilyesmi, ha az ember megoszthatja a családdal és a barátokkal, ezért otthon lesz az esküvő, nem is érném be más országgal. Mert bármennyi ideig is éljek itt, magyarnak születtem és az is maradok, és büszke vagyok rá.
Ezzel a honleányi felhanggal kívánnék mindenkinek szép hétvégét, aztán pedig már a tavasz jövetelét, mert elég volt a télből!

18.2.13

VISSZASZÁMLÁLÁS INDUL

Ki gondolta volna, hogy egy esküvőt meg lehet szervezni egy hét alatt ;) Flancmentesen persze és nem a legkisebb költségvetéssel, de nekem sikerült! Már csak a papírok beszerzése van hátra, ami mondjuk nem lesz piskóta, lévén otthon szeretnénk egybekelni a barátommal, aki holland. 
Nade félre a gondokkal, mikor olyan dolgokkal is lehet foglalkozni, mint a meghívó, köszönetajándék-csomagolás és az ültetőkártyák tervezése! Csupa kreativitást igénylő dolog, milyen sokat segít ilyenkor hogy van némi gyakorlatom a scrapbookozásban. És az érzés, hogy végre gyakorlatban alkalmazhatom azt, amit a legjobban szeretek csinálni :) Megmondom őszintén, bár általában nem jellemző rám, de most totálisan 'out-of-the-box' gondolkozom. Talán azért is, mert nem otthon lakom és láttam már egyet-mást a világon, vagy hogy nálam minden projektet alapos internetes böngésző- és kutatómunka előz meg, nem tudom. De tény, hogy aminek rám hárul a tervezése, az egyedi és otthon szokatlan lesz, az biztos :) És ehhez nem is pénz kell, csupán ráfordított idő, amit sokan sajnálnak, pedig milyen jól mutat egy kis papírzacskónyi ajándék is az ünnepi asztalon, ha szépen és fantáziával van csomagolva! Mutatok egy-két képet, ami inspirációként szolgál a tervezgetésemhez:
Először is valami ilyesmi lesz a színséma a dekorációban:

Micsoda gyönyörű torta, ugye? Csak aztán legyen cukrászmester, aki megcsinálja!

És egy pár ötlet az alkotandókhoz:
 
Visszatérve a scrapbookhoz, tegnap lett kész egy oldalam, amit Rainbow Kata készletéből készítettem a SB.hu születésnapi kihívásának keretein belül:

 
Lassan visszarázódom azért a scraphez is, egyenlőre még annyi minden más jár a fejemben.
Szép hetet!


8.2.13

VILLÁMLÁTOGATÁS

A hétvégére átteszem a székhelyemet Magyar-honba ismét. Szervezés, tervezés vár rám. Meg persze mint mindig ilyenkor, látogatások, találkozások és családi dumapartik sora. Jó egy kicsit feltöltekezni otthon: magyar könyvekből, élményekből, hangulatokból, fényképekből.
Nemcsak vadiúj, de régi fotókból is, mint például karácsonykor, mikor feltúrtam a fényképes-fiókot és előbányásztam belőle jó pár régi képet. Főleg a szüleimről fiatal korukban és néhányat rólam is gyerekként. Az esküvői képekből már elkészült az album, ami azóta meg is érkezett rendben. Ezt az oldalt Anyu egyik 80-as évekbeli fotójából készítettem, amihez tökéletesen passzoló freebie-ket találtam:


Aztán elért a depis, sötétséges hangulat, van ez így néha. Sokszor vagyok egyedül és ez nem is zavar, de van hogy úgy érzem, mintha egyedül lennék a világon és senkinek nem lenne fontos, élek e vagy halok. Nem vagyok kifejezett 'people person', de ebben az országban ez az állandó városi kietlenség meg a 'történések' hiánya is totál negatívan hat rám, hogy mindig olyan a környék, mintha légiriadó lenne és félnének kimenni az emberek az utcára... Nehéz ez nekem, aki mindig is városi ember voltam, 23 évig egy négysávos, forgalmas út és a buszállomás mellett laktam, percek kérdése volt, hogy beérjek a belvárosba, és ha vásárolni akartam legalább 4-5 szupermarket közül választhattam. Most van egy, ahol meg folyton készlethiány van, a legkülönbözőbb árukból: ma nincs tejföl, holnap kávé, holnapután meg citromlé. Hát nem kifejezetten erre számítottam a nagy Nyugaton, a 21. században... 
Nade félre gond, bú és nézzük a fotót, ami megihletett az oldalra, amit két kihívásra is beneveztem:


Valamiért nagyon megfogott és elhatároztam, hogy így építem fel az oldalt is, mert valahogy tökéletesen kifejezi az elszigeteltségérzetemet a színeivel és a vonalaival. Plusz tettem bele sárgát, mert Icka kihívásán kötelező volt még egy színt használni.


A szöveg: "Nem látok embereket. Napok, hetek telnek el és nem látok embereket. Hiányzik, hogy kinézzek az ablakon és a buszmegállót lássam, a csúcsforgalmat. Online, virtuális kapcsolatok vannak, a lakás magányából. Készen jött képek a tévében, megírt sorok a könyvekben, nem vezetnek senkihez. Elszigetelődöm."
De nem maradok azért ilyen sötét, tegnap egy színes-vidám oldalt rittyentettem. Ugyanis Sabee-nak ma jelenik meg egy jópofa gombcsomagja a Digiscrapper Brasil és a GingerScraps boltjában. Én imádom a gombokat (is), ezt dobtam össze belőlük (és még pár SCW készletből):


Project Life-hoz is tökéletesek, bár nekem lenne kitartásom a heti történésekről szkreppelni.
Szép hétvégét mindenkinek!

3.2.13

INSPIRÁCIÓ - MINDIG, MINDENHOL

Mióta scrapbookozom, rájöttem, hogy az inspiráció mennyi formában érheti is el az embert. Nagyon sokszor egy készlet késztet alkotásra, vagy a galériákban történő nézelődés. De előfordult már, hogy a tévéújságban láttam egy szuperül megszerkesztett fényképes oldalt, amit szerettem volna én is alkalmazni. 
Nemrégen egy internetes áruházban nézegettem könyveket és olyan borítókat találtam, hogy már csak a kinézetük alapján majdnem megrendeltem egyből őket:


Mondtam már, hogy imádom a kézírásos betűket? Nem is beszélve a jegyzetfüzetszerű papírról ;)


A könyv maga nem az én világom a tartalma alapján, de ez a borító... 


Ennek a könyvnek egy másik kiadása már korábban megfogott:


És a legújabb forrásom: a boltláncban ahova járok, sokszor adnak a vásárláshoz kupont, kis gyűjthető vackokat, most éppen ismeretterjesztő minifüzeteket lehet gyűjteni. (Érdekes módon amikor műanyag bábukat kap az ember, amik semmire sem jók, azért ácsorognak sorba kuncsorogni a gyerekek a bolt előtt, ezen a héten bezzeg nem áll ott egy sem.) Próbaképpen rábólintottam a múltkor, mikor a pénztáros megkérdezte, kérem e őket. Beléjük néztem, az információra annyira nem is figyeltem, de hihetetlen jól meg vannak tervezve (szerintem). Modern, színes, gondolom hogy a gyerekek számítógéphez és villogó tévéhez szokott figyelmét is fel lehessen hívni vele. Hát én nem vagyok már gyerek, de engem lehengerelt :)
 

 Elkészült két oldalam is a héten. Az első New Yorkról:


A második pedig Sabee új szerelmetes készletéből készült, ami a Ginger Scraps-en elérhető: Be Mine.


Ezek a képek vagy 5 éve készültek rólunk, pont Valentin-napon. A dalszöveg a Guns 'N Roses-é, a léggömböket pedig ezennel jelentem, hogy imádom, és oldal nem maradhat el nélkülük :)
Mindenkinek szép maradék hétvégét, jó szkreppelést!

29.1.13

ITT A TAVASZ?

Nem akarom elkiabálni, de mintha már érezném a tavaszt... Megjött a melegfront, elolvadt a hó és múlt vasárnap már élénk madárcsicsergést hallottam a parkban.
Talán a téli kihagyás, vagy csak a tavaszvárás az oka, nem tudom, de legszívesebben a nap 24 órájában szkreppelnék, annyi az inspiráció! 
Sabee-nak és Beedee-nek nemrégen egy új közös készlete jelent meg a Digiscrappers Brasil boltjában. A Once Upon A Time igazi esküvős romantikus készlet, de bármilyen oldalhoz fel lehet használni, mert színes és vidám és persze nem maradnak el belőle Szabi kézzel rajzolt elemei sem. Én ezt a két oldalt hoztam belőle:



Ezen kívül pont kapóra jött a korábban megjelent Purple Dream gyorsoldal csomag, mert a szüleim esküvői képeiből szerettem volna egy fotókönyvet készíteni. Még nem jött meg a könyvem az ArtsCow-tól, de itt látható digitális formában. Itt-ott a OUAT készletből is tartalmaz egy-két elemet és papírt:



Egy jó cikket olvastam Debbie Hodge-tól itt, amiben leírja, milyen trükkökkel alkothatunk Anna Aspnes-hez hasonló stílusban. Én mindjárt lecsaptam a font szekcióra és gyorsan letöltöttem a cikkben szereplőket, plusz még egy milliót erről az oldalról. Imádom a kézírásos betűtípusokat és a 2Peas név alatt rengeteg vidám, bohókás betűcsaládot találtam.
És egy idézet Gazdag Erzsitől (akinek a neve hirtelen ismerősen csengett és persze, ő írta a Meseboltot, aminek a borítója valamiért felejthetetlen számomra, valaki emlékszik vajon?), csak hogy legyen igazam és TÉNYLEG jöjjön már az a tavasz:

"Itt a tavasz, tudod-e?
leheletét érzed-e?
Virágszájjal rád nevet
virágszagú kikelet.
Rád füttyent egy bokorból,
füttyös madár torokból.
Rügyes ággal meglegyint
s érzed, tavasz van megint."

Szép hetet mindenkinek!

21.1.13

BEHAVAZVA

Keret és elem: The Lilypad Gallery - Winter wishes
 Nálunk is megérkezett a tél, ennek ellenére szerencsére idén eléggé problémamentes a közlekedés. Járhatóak az utak, közlekednek a vonatok, mégis messze szeretném már tudni a telet és élvezni a nyarat és a meleget, de hát persze ez még hónapokra van...
Addig is élvezzük azt, ami van alapon íme egy havas oldal:


 Bár ez a fotó nem új keletű, még 2011 decemberében készült. Galyatetőn teleltünk és odamenet 'beugrottunk' a Szalajka-völgybe. Nagyon szeretem ezt a képet, egyszer már fel is használtam egy oldalamhoz, még amikor elkezdtem szkreppelni, akkor csináltam rajta a manipulációt is.


Ez az oldal pedig Sabee termékeivel készült: Women's Silhouettes, Purple Dream Quickpages és Kraft Papers. Már régóta szerettem volna készíteni egy oldalt Marilynről, és most jött el az ideje, mert ezek a sziluettek és a gyorsoldalak is szép nőiesek.
Szép estét!