Nem tudom megállni, hogy ne ejtsek néhány szót erről a könyvről, amit most fejeztem be: Jonas Jonasson regénye 'A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt'. Szülinapi ajándék volt a barátomtól és bár ő maga nem olvas, remek érzékkel tudja kiválasztani a legjobb és legújabb könyveket nekem, mert tudja mit szeretek.
Nekem már a borítókép és a címfelirat is azt sugallta, van ebben a könyben valami.
A történet főszereplője Allan Karlsson aki a századik szülinapján úgy dönt, ő még élni akar és egyszerűen meglép az öregek otthonából. Párhuzamosan a jelenbeli kalandjaival megismerhetjük fiatalkora hihetetlen emlékeit is, különleges munkája lévén beutazza a világot és összehaverkodik a történelem legnagyobb alakjaival Harry Truman-tól kezdve Mao-ce Tung-on át Sztálinig.
Kicsit tagadhatatlanul Forrest Gump-os a sztori, hiszen a főszereplő is egy hasonlóan nem túl bonyolult gondolkodású alak, aki a saját szavaival szólva: '...Csak egy ágyat akart, hogy lehessen sokat enni, hogy legyen valamit csinálni és néha egy pohár vodkát.' Az író stílusát lehet száraznak és egyszerűnek nevezni, de ennek feladata van: a cirkalmas körmondatok és leírások helyett inkább a humoros iróniára fekteti a hangsúlyt.
Nagyon tetszett, végre egy kis kikapcsolódás a könyvesboltok polcait elárasztó vámpíros-romantikus kötetek és egy kaptafás krimik után.
Köszi, hogy megosztottad ezt, az én érdeklődésemet felkeltetted. Már maga a cím is nagyon megfogott, amit pedig írtál róla, az egyenesen az "el kell olvasnom" kategóriába sorolta a könyvet.
VálaszTörlés